Legutóbb ugye ott tartott a móka, hogy Babucit megpróbáltuk áttéríteni az Erő jó oldalára éjszaka átalvására. Egy kis praktikával meg egy csőrös pohárral. Na utóbbi továbbra sem nyerte el az Úriember tetszését. Ahelyett hogy nyakalt volna belőle, inkább mérgesen sivalkodott és rázta a műanyagot mint Krisztus a vargát. Anyucival levágtuk a témát, ez így nem fog menni... Teltek-múltak a napok, és lőn csoda, ezt kapjátok ki, magától elkezdett átállni a gyerkőc! Először még picit fel kellett venni, aztán már csak a hátát simogatni, legvégül meg csak pár apró nyöszörgésre futotta és durmolt tovább. Wáóóóó! Ennek aztán annyira megörültünk hogy egyből elhúztunk Anyucival a pulykakakas fővárosába, Debrecen city-be.
.
Mondjuk nem csupán határtalan boldogságunkban szaladtunk odáig, hanem hogy hivatalosak voltunk egy esküvőre. Apuci is annyira jó passzban volt hogy tövig nyomta a pedált az M3-ason, egy trafi legnagyobb örömére. Most meg aztán meg megy a para hogy a BM mennyivel száll be az esküvői kiadásokba :D....
.
De várjunk csak, hová tűnt Daemon Hill Babuci? Kérlek alássan, ott maradt az anyai nagyinál egy teljes napra. Huhúúúú, freedom! A kézfogó egyébként nagyszerűen sikerült, ahogy nagyapám mondaná: Olyan jó volt hogy még verekedés sem volt! Persze a buli közben Anyucival kicsit skerázva pillantgattunk a telóra hogy vajon Babuci miként folytat keresztes hadjáratot hiányunk okán, ám ismét jött a döbbenet: elvan mint a befőtt, evett, megfürdették, elaludt. Perfect! Akkor jöhet a torta és a menyasszonytánc. Másnap reggel egy "enyhe" fejfájással vegyítve hazakarikáztunk, útközben persze összeszedtük a roppant jó kedvben lévő Babucit, akit nagyjából annyira izgatott fel megjelenésünk mint konyhásnénit a Sri lanka-i költségvetés.
Itt már vége is lehetne az irománynak és kihirdetném az "Ideális család" állapotot, de aztán berobbant ez a k*rva meleg. És borított minden eddigi eredményt az alvás terén. Shit! Vissza a gyökerekhez, háromszor kelünk, hiszti, izzadás, stb. DE, most legalább már kell az a csőrös pohár neki! :D, EPIC WIN! Innentől kezdve elsődleges prioritássá vált Babuci megfelelő hidratálása/hűtése. Éjszakára áttelepítettük őt a mi szobánkba, lévén ott jobb kicsit a hőmérséklet. Még mindig háromszor kell, de legalább nagy hisztik már nincsenek. Nappalokra Anyuci gazdag programválasztékot szervezett le, szem előtt tartva a vízpart/légkondi közegeket. Ezt a jelek szerint Babuci is kellően favorizálta.
(Anyuci olvasta az előző bejegyzést és intézett egy üdítőt Babucinak)
.
Azért ez a forró kánikula vicces helyzeteket is eredményezett. Valamelyik este Babucit megszabadítottuk a pelustól hogy csak úgy pőrén, ádámkosztümben játszhasson. Örült is nagyon ennek, elkezdte a már kopirájttá alakított pucsítást. Hirtelen egy gyors ötlettől vezérelve benézett maga alá, és kiszúrta a két lába közt Bazi Bill-t (junior koktélvirsli version) és az Ikreket. Összecsuklott, csodálkozva néz ránk, leolvasható arcáról a döbbenet. Ezmiez? Miután túljutott a hirtelen sokkon, vagy még tízszer megismételte a műveletet hogy tutira leigazolja azt amit lát. Szóval Babuci így ismerkedett meg a pélójával... :D
