Na most kicsit megtréfáltalak titeket a címmel :). Nem vagyunk még ott , de már megismerkedtünk a helyszínnel közelebbről, erről a témáról kicsit később a topikban.
Már nem is két hét, hanem kilenc nap van hátra a Babuci hivatalos megjelenéséig. A hivatalos alatt persze azt értem hogy november 25-re, azaz jövő vasárnapra van kiírva a szülés. Anyuci pocakját (még mindig nem vagyok hajlandó használni a szót, mivel a joghurtos reklámnak lett egy folytatása ahol a büdös zöld zokni Kossuth-téri tüntetőt imitálva transzparensen követeli az aszalt szilvát a luvnyától csajtól, botrány!!!) hasikóját simogatva megpróbáltam megérdeklődni Kisfiamtól hogy mikor szándékozik most már előbújni, hát az egyre combosabb karate rúgásokon kívül más infót nem kaptam :).
(Karate Kid is coming soon...)
.
Utóbbi közleményért egyébként Anyuci is nagyon hálás lenne, kifejezetten örülne már egy konkrét dátumnak hogy a tőből leszakadó derék fájdalmának és az egyéb nyalánkságoknak mikor lesz már vége.
Lassan már hazajáró vendégek vagyunk a kórházban, az első parajelenségen túl most már heti rendszerességgel kell visszamászkálni szívhangvizsgálatra (CTG) és az esedékes továbbképző tanfolyamra. Ez úgy néz ki hogy az előző reggel van, a másik meg délután, szóval aznap van egy laza ingázás a város két pontja közt. Nem baj, terepismeret és "racing time" (értsd mennyi idő alatt érünk be mindenféle szituációban, kezdve a hajnali ürességtől egészen addig ameddig Bruce Willis Die Hard 18-at forgat, mondjuk az összes Duna hídon egyszerre) szempontjából kifejezetten hasznos gyakorlat.
(Now I have a bottle a palinka, ha-ha-ha!)
.
Szóval a múltkori szeánszot követően újabb két epizódot teljesítettünk a szülésfelkészítő tanfolyamból. Múlt héten beszéltek magáról a szülés folyamatáról, elejéről, közepéről, na meg a végéről :). Azután jött egy film amin bemutatták magát a szülőszobát. Nagy nehezen sikerült összepattintani egy viharvert állami laptopot egy szintén madárlátta projektorral, persze ment közben sikerült újraindítani a cuccost, ami aztán vígan elkezdett futtatni egy lelőhetetlen vírusirtót. Volt egy kis derültség a teremben. Végre elkezdődött a mozi, ahol a szülésznő sasszézott végig a az öt darab szobán, bemutatva az elérhető fícsöröket. Eléggé meglepődtünk Anyucival, mert egy teljesen vállalható, felújított és modern komplexumot láttunk. A rejtélyről hamar lelibbent a fátyol, C. Endre budapesti lakos őssejt buliját ábrázoló posztereket láttunk itt-ott kiaggatva, hivatkozván arra hogy ki virította itt a lóvét a stafírunghoz. Na így már kerek a sztori!
.
A szobák szemmel láthatóan "modern" szüléshez vannak berendezve, a bordásfalat meg a lasztit látva már egy tornateremnek is beillene. A szülőágy maga pedig egy Transformers képességeivel bír, szinte bármilyen alakzatot ki lehet rakni belőle a megfelelő kényelemérzethez. Apuci szeme aztán megakadt a két legfrankóbb felszerelésen: egy sarokkádon és egy 32 colos LCD Tv-n (igaz csak HD Ready). Ó yes, hát ez igazán egy geek-barát szülészet! Mondom is Anyucinak hogy betehetnénk a Ps3-at is a kórházi csomagba és amíg nem jön Babuci addig tolhatnánk pár Mortal Kombat meccset! Sőt, mekkora buli lenne egy körmérkőzés a dokival meg a szülésznővel együtt :D! Valahogy Anyuci nem díjazta ezt a megmozdulást, lemondtam erről az ötletről. De akkor legalább vigyük be A Gyűrűk Ura filmek rendezői változatát, hogy elüssük valahogy azt a pár órát...Lécci-lécci-lécci!
Anyuci "kitörő" lelkesedéssel fogadta ezeket a megkergült ötleteket és nem mellékesen megkérdezte hogy odafigyeltem-e rendesen az előadásra azon kívül hogy ilyen jól éreztem magam. Prózai válaszomban kifejtettem hogy igen, mindent megértettem, sőt látva a szülőszoba felszereltségét határozottan megnyugodtam. Ezt hallva szívem csücske pár hosszú másodpercig méregetett engem mint egy nőstény imádkozó sáska párzás után, végül megszólalt: Hát annak kifejezetten örülök hogy TE megnyugodtál!
:)...
