My daddy is a geek

Babuci spenótbeviteli gyakorlata a megszokottól picit eltérően alakult, a végeredmény pedig egy markáns filmes hasonlóságot hozott magával :D.

.

Nos kérem, vannak olyan pillanatok a filmtörténelemben amiket csak nagyon kevesen láthatunk. Kivágott jelenet, sosem látott kulisszafotók, vagy éppen alternatív befejezések. Örömmel jelenthetem be Nektek hogy most találtunk egy ilyen ritkaságot! Íme a King Kong igazi fináléja, ahogyan azt még sosem láttátok!

Juhuhúúú! Amint látjátok lejjebb, Babuci is kitörő örömmel fogadta a hírt hogy a blog a mai nappal 1 éves lett!!! Anyuci, Apuci és Babuci is köszöni eddigi figyelmeteket (eddig 5581 látogatásnál tartunk!) a hírek szállítása pedig tovább folytatódik! Íme nosztalgiaként az első bejegyzés.

(Még több Daddy is a geek-et akarok!)

Bizony-bizony, néha még a szuperhősökre is ráfér egy kis lazítás és két világmegmentés között kell egy kis önfeledt hintázás. Batman épp lemaradt a képről, ő meg homokvárat épít :).

 (Upsz, remélem ezen a játszótéren nincs kriptonit...)

Nos kérem szépen valahol ott hagytuk abba majd két héttel ezelőtt hogy Babuci alvásrendje jó alaposan megborult a dögmeleg miatt. Szerencsére ezt a gyorsan jött hideghullám megfelelően visszarántotta a normál kerékvágásba, így most már bátrabban araszolunk az éjszaka átalvása felé (nemcsak Babuci, de mi is!!!). Viszont, megelőzési céllal most már nem bíztunk semmit a véletlenre és a "Légkondit a plebsnek!" felszólalás jegyében beruháztunk egy berendezésre. Jött is két -nem annyira büdös és antipatikus- fószer és cirka hat óra alatt felapplikálták a cuccost a falra. Babuci idegrendszerét megkíméltük a másfél órás betonfúrástól, addig ő Anyucival együtt anyósnál héderelt. A végeredmény, mondani se kell, fenomenális lett, mindannyian kényelmesen nyúltunk el a lehűtött lakásban. Az apró bibi csak annyi, hogy Babuci szobája kicsit arrébb esik a műszertől, így az nem tudja bepuzzantani teljesen az ő kis birodalmát. Így egy kicsit sajnáltuk őt, amikor kicsit még mindig csatakosan ébredt fel nappal, mi meg előmásztunk a jégbarlangból és felnyaláboltuk őt. Apuci azzal nyugtatta Anyucit, hogy nekünk is majd 30 évet kellett várni erre az akcióra, Babuci is kibírja még egy pöttyet.... szegényke....

.

Ellenben a nagy forróság nem szegte kedvét csemeténknek, lazán lehagyva immár hetedik hónapját újabb műsorszámokba kezdett. Örömmel jelentem Nektek, hogy a pucsításos hadművelet upgrade-en esett át, és kifejlődött belőle a felkapaszkodás. Itt ugye az a lényeg, hogy bármin (szék, kanapé, kezed, lábad, hajad) megkapaszkodva feltornássza magát. Innen aztán két verzió jön, vagy elkezdődik a jópofa -enyhén illuminált állapotra hajazó- csetlés-botlás, vagy pedig egy emberes zakózás. Ezután jön a jól bevált forgatókönyv, először sírás mert (talán) fáj, aztán meg sírás azért mert showbusiness :).

Eme újdonság mellett természetesen sikeresen fut tovább a tökélyre fejlesztett mászás, melynek keretében Babuci most már minden helységbe ellátogat, plusz minden berendezés/cucc halál fia. Elsődleges célpontjai egyébként mindig a retkes papucsok plusz a különböző kábelek/vezetékek, amiket aztán egy jól szituált nyest módjára akar szétrágni. A konnektorok, élek levédése már megtörtént, de még így is hiányzott egy eszköz ami arra hivatott hogy megakadályozzuk Bonaparte Babuci világhódító terveit. Egy állatkerti séta nyomán jött az ötlet :), miért ne rögtönözzünk egy ketrecet. 

...

Na jó, nem olyan kicsi drótkalitkát mint amibe kóbor blöliket meg macsekokat zárnak, hanem ilyen karámszerű kerítés izét ami kicsit azért behatárolja a mozgásteret. Internet a te barátod, bőven találtunk kínálatot, ahogy szokták vala mondani, csak a képzelet és a pénztárca szab határt. Egyik-másik összeállítással szinte egy Fort Nox-ot építhetünk a gyerek köré, szinte már csak a retinazár meg az aknamező hiányzik. Nos nekünk nem kellett ilyesmi spéci cucc, megelégedtünk egy hazai gyártmányú kerítésrendszerrel. Megérkezett szépen, Anyuci összerakta. Elsőnek az amcsi védelmi minisztériumot modellezte le, aztán beleapplikálta Babucit. Vizualizáció következik:

.

Ez a formáció kitartott egy darabig, Babuci egy darabig csodálkozva konstatálta új rezervátumát, mászkált, játszott benne, aztán elég volt. Új megoldást kellett kitalálni, a dramaturgiai ötletet maga a Kossuth-tér adta. A kerítésből megépült a kordon, Babucit meg kineveztük tüntetőnek. Ez a szellősebb megoldás már neki is bejött, elégedetten húzódzkodott fel a léceken és kezdett el körbe-körbe mászkálni. Ez már hosszabb távon is működött, de néha amikor rájön a gyerkőcre az ötperc, mindig elkezdi rázni a kerítést mint Krisztus a vargát. Sőt, egy alkalommal Anyuci elkapott egy végső stádiumban lévő hangulatképet is.

(Természetesen a helyzet nem volt olyan súlyos mint ahogy azt a Művész Úr prezentálta...)

.

Anyuci persze kimentette Babucit a szorult helyzetből, Apuci szerint meg egy kis zoo csemegét kellett volna bedobálni megoldásként... :)

Az esti fürdetéskor Babuci egy hirtelen ötlettől vezérelve úgy gondolta hogy ő egy vadászkutyus és éppen vadkacsa lesen van. Anyuci meg jókor volt jó helyen és megörökítette ezt a priceless pillanatot...

(Pekingi kacsa? Jó narancsosan kérném főúr!)

Legutóbb ugye ott tartott a móka, hogy Babucit megpróbáltuk áttéríteni az Erő jó oldalára éjszaka átalvására. Egy kis praktikával meg egy csőrös pohárral. Na utóbbi továbbra sem nyerte el az Úriember tetszését. Ahelyett hogy nyakalt volna belőle, inkább mérgesen sivalkodott és rázta a műanyagot mint Krisztus a vargát. Anyucival levágtuk a témát, ez így nem fog menni... Teltek-múltak a napok, és lőn csoda, ezt kapjátok ki, magától elkezdett átállni a gyerkőc! Először még picit fel kellett venni, aztán már csak a hátát simogatni, legvégül meg csak pár apró nyöszörgésre futotta és durmolt tovább. Wáóóóó! Ennek aztán annyira megörültünk hogy egyből elhúztunk Anyucival a pulykakakas fővárosába, Debrecen city-be. 

.

Mondjuk nem csupán határtalan boldogságunkban szaladtunk odáig, hanem hogy hivatalosak voltunk egy esküvőre. Apuci is annyira jó passzban volt hogy tövig nyomta a pedált az M3-ason, egy trafi legnagyobb örömére. Most meg aztán meg megy a para hogy a BM mennyivel száll be az esküvői kiadásokba :D....

.

De várjunk csak, hová tűnt Daemon Hill Babuci? Kérlek alássan, ott maradt az anyai nagyinál egy teljes napra. Huhúúúú, freedom! A kézfogó egyébként nagyszerűen sikerült, ahogy nagyapám mondaná: Olyan jó volt hogy még verekedés sem volt! Persze a buli közben Anyucival kicsit skerázva pillantgattunk a telóra hogy vajon Babuci miként folytat keresztes hadjáratot hiányunk okán, ám ismét jött a döbbenet: elvan mint a befőtt, evett, megfürdették, elaludt. Perfect! Akkor jöhet a torta és a menyasszonytánc. Másnap reggel egy "enyhe" fejfájással vegyítve hazakarikáztunk, útközben persze összeszedtük a roppant jó kedvben lévő Babucit, akit nagyjából annyira izgatott fel megjelenésünk mint konyhásnénit a Sri lanka-i költségvetés. 

Itt már vége is lehetne az irománynak és kihirdetném az "Ideális család" állapotot, de aztán berobbant ez a k*rva meleg. És borított minden eddigi eredményt az alvás terén. Shit! Vissza a gyökerekhez, háromszor kelünk, hiszti, izzadás, stb. DE, most legalább már kell az a csőrös pohár neki! :D, EPIC WIN! Innentől kezdve elsődleges prioritássá vált Babuci megfelelő hidratálása/hűtése. Éjszakára áttelepítettük őt a mi szobánkba, lévén ott jobb kicsit a hőmérséklet. Még mindig háromszor kell, de legalább nagy hisztik már nincsenek. Nappalokra Anyuci gazdag programválasztékot szervezett le, szem előtt tartva a vízpart/légkondi közegeket. Ezt a jelek szerint Babuci is kellően favorizálta.

(Anyuci olvasta az előző bejegyzést és intézett egy üdítőt Babucinak)

.

Azért ez a forró kánikula vicces helyzeteket is eredményezett. Valamelyik este Babucit megszabadítottuk a pelustól hogy csak úgy pőrén, ádámkosztümben játszhasson. Örült is nagyon ennek, elkezdte a már kopirájttá alakított pucsítást. Hirtelen egy gyors ötlettől vezérelve benézett maga alá, és kiszúrta a két lába közt Bazi Bill-t (junior koktélvirsli version) és az Ikreket. Összecsuklott, csodálkozva néz ránk, leolvasható arcáról a döbbenet. Ezmiez? Miután túljutott a hirtelen sokkon, vagy még tízszer megismételte a műveletet hogy tutira leigazolja azt amit lát. Szóval Babuci így ismerkedett meg a pélójával... :D 

Íme, Babuci élőben jelentkezik a hűsító habokból, kényelemfaktor a maximumra van pörgetve. Mert bizony ezt a bitang hőséget csak így lehet kibírni.

(Akkor most kérek szépen egy Pina Colada-t...)

Babuci nyomdafestéket nem tűrő módon (copyright by Anyuci) dolgozza fel a bolti katalógusokat. A hatékonyság maximális: nem kerül semmibe plusz jó darabig elvan vele :).

(Na de hol is láttam az akciós sárgarépát?)

Elhagytuk már szépen a hatodik hónapot és kitartóan közelítünk a hetedik irányába. Babuci meg egyre nagyobbakat pucsít az ég felé, ebből hamarosan bukfenc, kézenállás vagy irdatlan nagy púderolás lesz. Utóbbira volt is már példa egy nap kétszer. Az első egy már "hagyományos" félpillanatalattledobommagamakanapéről produkció volt, aztán óvatlanul kimászott a padlóra a papucsok után (mer` az érdekesebb ugye mint a rendes játék). Kezek kinyom, valag ég felé. Erre rögtön egyből valamiért elengedte a kezeit, hát naná hogy lefejelte a lamináltat mint vakond a rotációs kapát. Pontosabban jött a sírás mint egy japán gyorsvonat, ölben való vigasztalás volt a jutalom a lelki/fizikai sérülésért cserébe. Ilyenkor egyébként a normál picsogás után mindig jön egy második felvonás, de azon már mindig érződik a kamuszag, látszik hogy Babuci itt már csak nyomatékosít. Hiába no, Shakespheare is megmondta: Színház az egész világ!

.

Egy kis magyarázat a címhez. A két dolog nem függ össze egymással, de tök jól hangzik így egyben. Először a végével kezdem.

UV sátor: Nyáron megyünk nyaralni, így fel kell hajtani néhány dolgot Babuci maximális komfortérzete kapcsán. Jelentem jól állunk, van már összecsukható utazóágy, babakocsi, meg 60 faktoros naptej (utóbbinak annyira gejj illata van hogy bekenés után Babuci aromában inkább hasonlít egy zacskó Haribora). Egy nagyon fontos tényező hiányzott még: Az UV sátor. A cél ugye szentesíti az eszközt: nem akarunk próbanégert csinálni csemeténkből. Felkerekedtünk hát hogy kerítsünk egyet. Hallottuk hogy éppen végleg zár az egyik nagy sportáruház és kiszórják mindenüket csökkentett áron, fillérekért. Bezúdultunk, elkaptunk egy ilyen sátrat ami valamilyen fájintos hegymászómárka volt. Hát nem hazudok nektek, de szinte akkora volt hogy max Babuci füle vagy Apuci bal heréje fért volna alá, de nem több. És vagy 15-be került. Elhajítottuk és húztunk. A szerencse megsegített minket, mert éppen volt ilyesmi akciósan egy négybetűs hazai ultradiszkont láncolatban :), 5-be volt a móka. Olyan frankó és szép nagy, hogy hárman is beférünk. Mondjuk Apuci egy ilyen alá is bemászott volna szívesen:

(Azt figyu, még labdák is vannak hozzá!)

.

Na de nincs itt vége a sztorinak. Ezek a cuccok alakváltósak mint a Transformers-sek, egy karikaszerű csomagból ugranak szét, aztán vissza. Illetve vissza már bajosan, mert az ember gyerekének kell összepaszíroznia ismét karikává. Hát Apucinak nagyon nem ment a hadművelet, nézem a csávót a rajzon hogy hogy csinálja. Addig még megvolt hogy félbe kell hajtani a cuccot, de aztán egy olyan ábra következett ahol már máshogy nézett ki a csomag!!! Azt meg hogy csinálta? Asszongya húzzam-tosszam addig a drótokat amíg három gyűrű keletkezik. Mé' nem mindjárt öt és akkor kész az olimpiai ötkarika vazzz!!! Anyuci hallotta hogy Apuci már elég sűrűn a Megváltót emlegeti, ezért besgített. Vele sikerült (<3), estére fordult már az idő, Babuci már elszunnyadt, koccintottunk pöttyet a sikerre. Kortyika, erre Apuci: akkor most megpróbálom egyedül! Mielőtt még Anyuci száját elhagyta volna "Neee" szócska, huppp, a sátor megint ott terpeszkedett a nappaliba. Naná hogy Apucinak még annyira se ment mint előtte, meg Anyuci is koki volt már. Apuci megint segítséget kért, együtt ment tovább a szenvedés, aztán megint előkerült a Megváltó is. A siker meglett, de sokat váratott magára...:D

De hát ki vagy mi Miska? Misa? Na az gondolom sokatoknak ismerősen csenghet. Moszkva, 1980...

.

Nem róla lesz most szó, de langyos (mármint a téma, nem a maci)...

Miska oroszul medvét jelent, és Miska megtalálható Babuci mesekönyvtárában. Orosz ismerősöktől kaptuk, egy keményfedeles lapozgatós cucc, amelyhez kapcsolódik egy kis zenedoboz. Ebből a zenedobozból egy dal hallatszik, amit egy orosz kislány vinnyog el a meséről. Miska (maci) egy babával együtt járja a vidéket, zsebében egy egérke (?), és örömködnek ahogy trappolnak. Miskához való viszonyunk elég vegyes:

.

1) Miskát nagyon szeretjük mert Babuci is szereti őt/azt. Tök jól elvan vele, nyomogatja, hallgatja, cibálja, a fenti képen látható, fonalakon lógó lábait meg szottyosra szopkodja. Ezen kívül még oroszul is tanul.

2) Miskát elviseljük, mert Babuci szereti őt/azt, de a tizenhuszonadik éneklés után már elkezd megszületni az emberben a gondolat hogy valahogy defenesztrálja (ablakon kivágja) önmagát vagy a játékot :D.

3) Miskát utáljuk, mert Babuci szereti őt/azt, de puszta léte egyedül indokolja a magáncsőd intézményének a bevezetését. Hogyhogy? Elkezdett lemerülni az elem. Ezt abból vettük észre hogy a dalocska egyre rövidebb lett, elharapta a kislány a nótát, plusz gyanúsan elkezdett lassulni és mutálni a hangja, szinte már egy peresztrojka férfikórusra hajazott. Apuci szétszedte Miskát egy csavarhúzóval, kiderült hogy három darab elemet kell ánusztájon felhelyezni neki (uhhh, ez elég durván hangzik leírva...) a működéshez. Hát mint kiderült ez egy órába való, elég drága gombelem, és kapásból három kell bele!!! A teljes beruházás összköltsége majdnem 4 ropi! EU támogatás meg nincs rá. Szóval ezt a gigakonstrukciót most elnapoltuk, és Anyucival hallgatjuk az egyre rövidebb és egyre maszkulinebb előadást...

...A környék összes órásának az anyukája meg otthon csuklik a karosszékben...Kézcsók!