Ezt is megértük, Babuci egy éves lett! Hát nem semmi milyen hamar elröppent ez az esztendő, mintha tényleg csak tegnap fogtam volna először egy zöld kincstári lepedőbe burkolt izgő-mozgó kis csomagot, aki azóta is ugyanarra a névre hallgat :). Eljött tehát a partizás ideje, mert bizony az első babazsúr mindig kiemelt jelentőséggel bír.
No, az univerzum ismét kibillent a megszokott körforgásból, Anyuci projekt üzemmódba kapcsolt, Apuci pedig beszerzővé avanzsált. Elkészült a vontakozó lista és a kivitelezési terv. Dupla feature lett az alap koncepció, azaz két buli, egy a családdal, egy a barátokkal. Anyuci beindította a gépsort a konyhában, ami aztán elkezdte benyelni az inputot, amit meg Apuci szorgosan szállítmányozott piacról/tacskóból/madaras tacskóból.
Vettünk egy bazi nagy pulykát (de nem kellett Debrecenig menni érte :D), ami akkora nagy állatnak bizonyult hogy nem találtunk edényt a pácolására. A husi végül egy szemeteszsákban kötött ki. Nem kihajítottuk bánatunkban, hanem abba lötyköltük bele a páclét majd beleraktuk a cuccost majd egy napra. Aztán meg a sütőbe vagy 3 órára. A végeredmény fenomenális lett, jóllakott belőle egy tucat ember, plusz még napokig azt kajáltuk utána.
Persze a tortavonulat sem hiányozhatott, Anyuci hegesztett egy bababarát tortát, aztán jöttek a trollok....
Ja, ez nem az az ominózus mese....
:D
Szóval a bababarát torta nem tartalmaz annyi cukrot, ergo kissé akadályozza hogy apró csemeténk még idő előtt rászokjon a szerre. Azaz a cukorra. Lett egy ilyen, meg lett egy sütőtök torta is. Attól még hogy tök van benne, nagyon finom higgyétek el.
Eljött a nagy nap, Babucit már korán kiszedtük az ágyból és elkezdtünk már pizsiben ünnepelni. A fiatalember persze még totál kómagyár volt és nem tudta mi ez a nagy felhajtás körülötte, de aztán szép lassan képbe került és érdeklődve kamillázta a felaggatott díszeket. De hátra volt még pár óra, gőzerővel folytatódott a készülődés, Anyuci a konyhában tett-vett, Apuci meg a fürdőben fókázott (takarítás kódszava a seregben). Mire mindennel végeztünk volna már totál kifáradtunk, de jött a vendégsereg, volt aki a előbb!!! Ilyet nem lehet csinálni ilyenkor!
(És ez mind az enyém!)
.
Meggyütt mindenki, flamózás in-progress, kaja-pia, ajándékcunami. Babuci fogta magát és beült a halom közepébe és elkezdett bontogatni. Mondani se kell, hogy a csomagolóanyag jobban lekötötte őt mint a belbecs, érdeklődve gyűrögette a Micimackós papírt. Jó sok új játékot begyűjtöttünk, apóstól lett egy mini trambulin, többiektől plüssállatka, kocka, kirakós (tucat darabos, állatkákat kell kirakni belőle, a bari felét már egy hete keressük mert elkeveredett), ja és beficcent még egy farm Duplo (kopirájt) is. Most már van akkor a földműves csávónak egy ikertesója is.
(Az ötágú villa mindig kéznél van)
.
Elérkezett a tortázás ideje is. Intéztünk egy tüzijátékot is hozzá, de attól úgy becsokizott Babuci hogy az anyai nagymaminál keresett menedéket. Először azt terveztük hogy egy "Trash the cake" (baba elé lerakják a sütit amit aztán szétkaratézhat apró atomokra, beterítve mindent és mindenkit) performanszot kanyarítunk ide, de tekintve a várható malacólat és a tényt hogy mi is ettünk volna belőle, elnapoltuk. Babuci beült a trónjába és kapott maga elé egy szeletet (illusztráció fenn). Nézi gyanúsan, fintorog, pár másodperc hatásszünet. Aztán fogta a tortát és egy parasztlengős svunggal hozzávágta a falhoz úgy hogy mindkettő csak úgy nyekkent. Nagy derültséget okozott az előadás, viszont nem adtuk fel. A még használható maradékot összekapartuk neki és próbáltunk egy kis kóstolót szuszakolni a szájába. Persze ő még mindig csak dobálózni akart, de hoppá, amint megízlelte az első morzsát, egyből úgy rákapott mint Floki a lábtörlőre. Két perc alatt eltűnt a süti, ő meg elégedetten böffentett hozzá egyet :).
(Itt már nem volt probléma)
.
Késő délutánig tartott az ünnepség, akkor Babuci már a végkimerülés jeleit mutatta, állandóan elvágódott és nyöszörgött ezerrel. Erre mondjuk varázsütésre elkezdtek fogyatkozni a vendégek, de már nem bántuk mert Apuci és Anyuci is egy szürreális kalandnak kezdte érzékelni az eseményt, sőt Apuci már az esküvői szivacs-agy (azt se tudod hol vagy és kivel beszélsz) tüneteit kezdte felfedezni magán. Jó volt, elég volt, pakoltunk, romokat takarítottunk, Babucit elraktuk, jövő héten replay!
