Nagyon szépen köszönjük, továbbra is jól vagyunk. Anyuci és Apuci parányi kimerültség jeleit mutatja de Babuci majd kicsattan az egészségtől és a jó kedvtől. Nő mint a gomba, és hízik is tisztességesen, már öt kiló fölött jár. Érezzük is ezt már rendesen amikor kézben van a gyerkőc, de legalább a napi fitness biztosítva van :).
(Dajkálással nő a muszkli)
Ja, a napirend. Örömmel jelentem hogy egész flottul halad a dolog, az éjszakák egy egész jó 4-6 órás szakasszal indulnak, akkor nagyon gyors pelusozás jön (Kisfiam előszeretettel szeret éppen akkor brunyálni olyan szép ívben mint egy versailles-i rokokó szökőkút, amit még ráadásul egy elégedett vigyorral is nyugtáz), aztán etetés és visszaaltatás, onnan még 2-3 óra a következő szirénázás. A nappal is egész jól szokott eltelni, kivéve ha vendégség van, vagy front, vagy benzináremelés, esetleg egy új adó bevezetése. Szóval hetente 1-2 alkalommal az is rendben eltelik, ellenkező esetben össze-vissza fél órákat alszik a fiatalember és száz felé tekergőzve hisztizik. Egyébként meg rém rendes kis krápó és fel tudnánk zabálni :D...
Anyucival elhatároztuk hogy Babuci ide, Babuci oda, tisztességes Karácsonyt tartunk annak minden összetevőjével együtt. Értsd: terülj-terülj asztalkám, rokonság, sok-sok ajándék, zsibongás, satöbbi. Az elgondolást hamarosan részletes megvalósítási terv követte ami Anyuci tapasztalatának hála komplex projektformát öltött, felvázolva a rendelkezésre álló erőforrásokat (lóvé, hozzávalók, Apuci Mortal Kombat ideje), a határidőket és a pillanatnyi státuszt. Yes, that`s my geek girl <3 :)...
Természetesen Babuci elhelyezésére is komplex technológiát dolgoztunk ki. Ehhez először igénybe vettük az alvás és a nyugiszék adta lehetőségeket. Az alvás egyértelmű előnye hogy mindketten tudunk tenni-venni, viszont nagy zajt nem tudunk csapni. A nyugiszék optimális megoldás, már amennyiben Babuci-nak éppen kedve vagyon benne tartózkodni, ergo nem nyöszörög hogy kézben akar lenni. Szóval kellett egy harmadik opció ami biztosítja a folyamatos haladást. Ehhez egy ősi sport metódusát vettük igénybe, a váltófutásét. Itt éppen Babuci jelképezi a stafétabotot, csak itt fordítva van a dolog, aki megkapja az "pihen" :D, a másik pedig tolja tovább a tennivalókat.
Na eképpen belevágtunk a dologba és örömmel jelenthetem mindent szépen teljesítettünk! A 24-ét meghitt hármasban töltöttük, 25-én jött a család nagyja, 29-én pedig az apraja. Ez három rundot jelent, mindegyik alkalommal Anyuci lukulluszi lakomákat idéző pompás étkeket varázsolt elénk, Babuci pedig csak ámult a nagy forgatagon és tűrte a rokonság bőséges imádatát. Persze ő kapta a legjobb ajándékokat :D. Az egyik nap pedig annyira kidőlt mint egy zsák malactáp és 6 órát aludt egyben éjszaka. Ámultunk is Anyucival hogy mitől érezzük magunkat pihentebbnek :).
A Szilveszter már jóval szimplábban telt el. Képzeljétek, nem mentünk sehova :D! Ehelyett szépen ellátogattunk apósékhoz ahol Babucit jól megsétáltattuk a friss levegőn, erre este megint jól kidőlt. Annyira még futotta neki hogy pelenkázás közben eltalálta pont azt a pillanatot amikor nem volt rajta semmi, így boldogan vihorászva egy nagy f*stócsával takarta be a pelusasztalt, jelezvén hogy ő hozzátette a magáét az Újévi szerencséhez. Mit ide kismalac kérem szépen! Szóval újrameszeltük a szobát és letettük őfelségét alukálni. Aztán kezdtünk el Anyucival parázni, hogy tutihótziher felébred a petárdákra, mi meg bőszen anyázva, vonyító gyereket nyugtatva búcsúztathatjuk az óévet. A pelusozás alatti "gikszer" meghozta az eredményét, Babuci rá se hederített a pufogtatásra, hajnali négyig húzta a lóbőrt. Ezt mi elégedetten nyugtáztuk és köszöntöttük együtt 2013-at.
