Na most aztán már rendesen le vagyok maradva a blogtollnokoskodásban, ki is fogok kapni tőletek mindjárt... A tegnapi nappal már beköszöntött a harmadik trimeszter, én pedig még vastagon lógok az elmúlt héttel. Íme itt a pótlás, plusz a héten fogok még majd jelentkezni az aktuális történésekkel is.
Babuci elérte már a 27. hetet, lehagyta az 1 kilós súlyt és a 36-37 centit, netes forrásaim szerint ez stílusosan megegyezik egy jó nagy fej karfiollal (ezen a honlapon valamilyen különös/perverz(?) indíttatásból minden héten valamilyen zöldséghez hasonlítják a baba fejlettségi fokát, két hete például egy vastag kígyóuborka vigyorgott a képembe, hát az hótziher hogy a Kisfiam nem hasonlított rá akkor, meg most se). Szabályos időközönként alszik-ébred, nyitogatja a szemét, szopizza az ujját, szóval egyre cukibb és cukibb. Persze a sztenderd rugdosás mellé most már felvette a repertoárba a könyöklést, de mellette továbbra is kedvenc időtöltései közé tartozik Anyuci hólyagján való üldögélés, egy kis csuklással fűszerezve. Anyuci pocakja is nagyon szépen kerekedik, jól látható már kívülről a bent folyó ritmikus sportgimnasztika :).
(Na most árulja el nekem valaki: hol a viharba néz ki így egy 25 hetes magzat?)
A múltkori Star Wars merényletet :) követően úgy gondoltam hogy továbbképezem magam gyereknevelésügyileg, és ehhez most kertévés megoldásokat fogok keresni (majd eljön a könyvek ideje is :)). Anyucival jó pár többrészes műsort megtekintettünk, engedjétek meg hogy tallózzak belőlük, ezek jöttek be legjobban:
- Várandós Tinik/Tini Mamik: A helyszín nem más mint a Júeszé, abból is minden részben olyan városka amit soha nem leltem a Google Maps-en. A dramaturg mindig ugyanaz: Adott egy fiatal lány meg egy srác aztán a jajIstenemezhogytörténhetett meg ledöbbenés. Poci kikerekedik, baba megvan. Nagyszülők átlagkora 30, aztán jön a velük való összebalhéházás/elcuccolás/nemtokmegélni/húzzámádolgozni/visszacuccolás/összebalhézás ördögi köre. A srácok többsége -korához illően- trógerkodik vagy csak meglepetten pislog még mindig hogy mi lett abból az anno szombat esti tintázásból. Aztán inkább kereket oldanak, a tökösebbik fele meg ott marad és egymás agyára mennek. De a legtutibb momentum mindig ez után jön: összeülnek egy étteremben (!) ahová mindenki a saját (!) (hitelre vett) autójával megy és közösen azon törik a buksijukat hogy honnan szerezhetnének még lóvét...Háháháhá, hát majdnem eldobtam a hajam amikor ezt láttam. Na mindezek után aztán már ríszpekttel tekintettem azokra a leányzókra akik innen rendben elkezdték felnevelni csemetéjüket. Tanulság: Hát sokat ebből nem okosodtunk Anyucival, de tökéletesen megtanultuk megmondani a véleményünket a TV-nek (a koton és a tabletta mindig elhangzott) :D.
(A képen látható srác hatalmas geek: az egyik részben a babára félretett lóvéból vett egy Guitar Hero-t :D)
- Babák háza: Ez nem is nevelésről, inkább a "bio" szülésről szól. Mit jelent ez? Ismét Júesz, kórházellenes kismamák szidják telibe a rendszert, vesszen a kapitalista/lehúzós férgese, nem köll itt az ágy/orvos/érzéstelenítés/gátmetszés/hálapénz meg az összes többi mifranc, az új esztétikai avantgárd jegyében egy szpesöl helyen -a Babák Házában- akarnak szülni. Megjelenik egy marcona asszonyság, ő a bába. Közeledik a vajúdás, engedik teli a sarokkádat mer itt most vizes szülés lesz!!! Kuccc...Indul a performansz, fater is mindig ott van, fecskében bent trónol a mödanszban, fogja/tartja a kismamát. Jön a hosszú vajúdás, visítozás, tekergőzés (volt amelyik húzta közben a fater haját mer ugye nincs epidurálás), baba meg jön ki a víz alatt, bába segíti kifelé, profizmus mindenfelé, szerencsére mindig jól sül el a dolog, heppiend. A procedura előnye hogy a gyerek egyből meg van mosva :). Tanulság: Apuci tovább edződött szülésügyileg, Anyuci meg most már tuti kérni fog érzéstelenítést, a kórházban.
(Ó yes, ez mennyire cool, én inkább erre szavaznék ha arról lenne szó)
- Szuperdada: Háhá, a végére tartogattam az igazi aduászt. Most már átugrottunk a Ködös Albionba, a műsornév --> fedőnév alatt egy Jo Frost nevezetű Nanny Mcphee klón lapul, szakmáját tekintve tehát angol nevelőnő. Frost kisasszonyt olyan angol családokhoz hívják ahol a kölök/kölkök vásottsága már embertelen szinten tanyázik. Van olyan pár éves aki konkrétan veri a szüleit és/vagy úgy beszél velük amit egy kőműves brigád is megirigyelne. Persze visszatérő motívum még a kisebb tesó püfölése/megborítása/szívatása, a fektetés, kajálás, ovibajárás meg még megannyi dolog. Mielőtt jönne a dada mindig bejátszanak egy rövid snittet a békés hétköznapokból, gyerek üvölt mintha nyúznák, kupi a lakásban, muter kiborul, fater már lógatná ki az ablakon a csemetét, totál brutál apokalipszis. No aztán jön Frosty és elkezd rendet vágni. Ehhez egy tök jó analógiát követ le ami szinte mindig beválik: 1) kijelöl egy büntetőzónát ahová be kell tenni/dobni a gyereket amikor rosszat csinál és nem szabad hagyni hogy kijöjjön onnan. 2) X perc után odamegy az ember hozzá és lebeszéli a dolgot a tettessel, a vége mindig bocsánatkérés+ölelés kombó kell hogy legyen. 3) Fektetésnél addig rámolják vissza a gyerkőcöt a paplan alá amíg nyugton nem marad, nix reakció. Volt olyan amelyik 3 órán keresztül könyörgött a muternak a legválogatottabb dumákat bevetve, de miután belátta hogy sansztalan az akció végre beverte a szunyát oszt másnaptól már nem volt gond. 4) Minden gyerek kap egy mércét/progress bar-t ahol lépkedhet előre illetve vissza ha megint balhézik. A végén mindig valamilyen jutalom jön. Ez a négypontos mixtúra olyan jól működik hogy tényleg láthatóan lenyugszik mindenki. De ezután jön a csavar, a dada lelép, boldoguljanak a szülők. Na itt aztán az esetek 99,99% százalékában borul megint minden, előjön ismét a terror és pokol rémuralma. Jo jön, laptopos értékelés és a szálak elvarrása következik, onnan meg már örömébódottá végleg. Tanulság: tök jó ötleteket láthatunk itt, megpróbáljuk majd Anyucival alkalmazni ha szükség lesz rá, de hát Babuci tuti egy angyalka lesz :).
(Dobálod a szemetet, kinyomom a szemedet!)
