A nagy kérdés az hogy így nézünk-e ki már?
A válasz szerencsére: nem :).
Szóval napirend....mi jut először eszetekbe róla? Felkelünk, retyózunk, reggelizünk, fürdünk, stb. stb. Nagyjából mindenki bizonyos napirend szerint él, kisebb nagyobb napi kilengésekkel (pl. buli). Az írott és íratlan szakirodalom megegyezik abban hogy egy újszülött-baba-kisgyerek számára igencsak ajánlott egy napirend kidolgozása, ami nem más mint egymás után ismétlődő lépések sorozata, akár 1-2 órás csúszást is beleértve. Ennek hiányában már itt lehet rontani a gyereket mint egy lendkerekes autót aztán nézhetünk hogy úgy nő mint az útszéli gaz, ja és még idegileg is kicsinál minket :).
(Jajj de vidám ez a napirend)
.
Nos Anyucival meg is hegesztettünk egy ilyen napirendet és már az első naptól kezdve elkezdtük rászoktatni Babucit. Valahogy így néz(ne) ki a dolog, zanzásítva:
9: Kelés
9-10: Flamó, peluscsere
10-12: Szundi
12-13: Flamó
13-15: Szundi, Anyuci és Apuci flamózik
15-16: Flamó, peluscsere
16-18: Szundi
18-20: Flamó, kis játék
20: Fürdetés
20-21: Flamó, esti altatás
21-01: Szundi
01-02: Flamó
02-06: Szundi
06-07: Flamó, peluscsere
07-09: Szundi
Na ez az elgondolás kemény 2 napig működött, aztán így vagy úgy de elkezdett megborulni. Jelentem azért tartjuk a frontot, mert az éjszaka még mindig jók vagyunk, habár Babuci a két hét alatt néhányszor beszúrt egy flamó műszakot hajnali négy körül, Anyuci legnagyobb örömére. A nappal elég sokszor összevisszaságban telik, a lényeg az hogyha délelőtt jól alszik akkor délután nem, vagy fordítva :). Yeah, legalább nem monoton mint a Ford gyár. Ja a fürdetésben viszont komoly változások jöttek, nincs már para és hiszti, meg is örökítettük:
(Áááá Mr. Bond, örülök hogy végre találkozunk...- mondta Babuci)
.
És akkor a címben szereplő csodacseppről. Napok óta "folyt" már az anyatejezés, Kisfiam nyelte a cuccot mint kacsa nokedlit, örömébódottá volt. Pár napra rá aztán észrevettük hogy egyre nyűgösebb kaja után és alig hogy letettük elkezdett vonyítani, közben a lábát húzgálta felfelé. Anyucival nagy bölcsen levágtuk hogy hasfájás lehet a dologban. Előkerítettem egy emésztést elősegítő cseppet és vártuk a következő balhét. Jött is menetrendszerűen, Kisfiam óbégatott, nyílt a száj, cseppet beletoltuk....Őrjöngés, balhé pár másodpercig, majd néma csend...és olyan kezesbárány lett a kölök hogy csak néztünk. Letettük, semmi baj, nézelődött, gagyogott, fürdetés, alvás, kész! Lestem is a pupilláját Babucinak hogy nem tágult-e ki nagyon mert esetleg én is kértem volna az anyagból... :D.
Persze minden csoda három napig tart, valamiért mostanság már nem érünk el vele ilyen hatásfokot, ráunt a gyerkőc...
