Olyan gyorsan robognak most már a hetek a végső "konklúzió" felé hogy az csak na. Már a 29. hétnél tartunk, kicsi fiam minden bizonnyal már lehagyta a másfél kilót, hosszra pedig alulról súrolja a 40 centit. Fejecskéje most jobban nő abból a célból hogy gyarapodó agyacskája (Apucinak közben inkább már lefelé épül :D) elférjen benne. Plusz csontjai is most erősödnek a legjobban, Anyucinak így most jó sok tejesbögrét kell elintéznie, kalciumbevitel szempontjából...
...Milyen zöldségről beszéltek itt nekem? Nem értem mire gondoltok :)...
Na jó, megadom magam. A honlap szerint Kisfiam paraméterei most éppenséggel egy jó megtermett káposztához hasonlítanak. Próbáltam kicsit igazítani rajta hogy jobban hasonlítson, íme:
Én mindent megpróbáltam...
"Bonaparte" Babuci egyébként új hódítást fundált ki magának. Elhatározta hogy elfoglalja Anyuci gyomrát, ezt tervei szerint módszeres és felfelé irányuló öklözéssel/lábazással kivitelezné, persze ehhez a tulajdonosnak is van egy-két szava, illetve egy pár órája hogy mindezeket ki is pihenje.
Már a múltkor is emlegettem hogy közeledik Babuci stafírungjának második lépése. Miután elég Xp-t összeszedtünk a szintugráshoz, fogtuk magunkat Anyucival és megint meglátogattuk a kék-sárga áruházat, mondjuk úgy hogy a húsgolyós Tesco-t. Na odabent ment már az őrület, mindenki marokszámra tömte magába a filléres hot-dogot és itta magát teli beh*gyozásig áfonyalével. Hiába no, magyar ember beosztással vigad...
(Oh yeah, egy low-budget lakoma rendel..)
.
Nem tudom mi a közvetlen élményetek a hellyel kapcsolatban de szombat délután mintha a pokol egyik bugyrába pottyantunk volna. Eszméletlen tömeg hömpölygött végig a nyilakkal felragasztott útvonalon és vittek mindent, a budikefétől kezdve a tucatba csomagolt vállfáig, egyből rögtön abból is vagy tízet. Mert hát köll egy családba vagy száz vállfa.
Sodródtunk az árral egészen a gyerekosztályig ahol rögtön megijesztett egy rám vigyorgó plüss brokkoli!!! Fel volt akasztva vazze egy boltívre és onnan kapott el engem amikor el akartam haladni alatta!!! A szívem majd kiesett a helyéről. És ez még csak a kezdet, voltak spanjai is. Egy felfordított eper és répa virított még a polcokon.
(Tiszta gáz ahogy kinéznek...para nem?)
.
Miután visszatért a vérnyomásom a kellő szintre végre blokád alá vehettük a bababútorokat. Az ágykeret már ki volt nézve, ráülök a nyócvan kilómmal, bírja a farostlemez, done. Jött a következő kérdés: matrac. Na itt is már csak a fantázia meg a tárca szab határt, van itt kérem rugós, zsákrugós, kókuszreszelékes...izé kókuszszálas cucc akár még memóriahabbal is megfejelve. Ehhez képest a hitvesi ágy mintha deszkalap lenne... Megkérdeztük a szakembert (gy.k. eladó csajszi), asszongya jó lesz oda a szivacs is, kis súlynál nem számít, a többi verziónál meg csak össze-vissza tekeredne az a kölök. Done. Jön a pelenkázó állvány/asztal/mifranc. Anyucival rögtön le is fixáljuk hogy miután kiszolgált a cucc egy pár kerék felapplikálásával már meg is van a zsúrkocsink. Yeah. 2 in 1. Done. Na most már nyomás összepakolni a szajrét, kassza, bömbölő tömeg, mécsakennyipénztárvannyitvavazze, kirúgatommagátholafőnöke, szombatvannemdolgozik, pistikehozzámámégabbólaműanyagsz*rbólmernanyádnemhagybékén, check-out. Level 2 is completed, +1000 Xp, hypermarket fighter feature enabled. Na ez se volt könnyű menet...
És akkor most jön a non-plusz ultra: aznap és másnap Apuci összerakott mindent, yeeee! Szóval két szekrény, ágyikó, pelusasztal a helyén, kell még egy fotel, Level 3 hamarosan...
(És megint yeeee!!!)
